Köszcsi-puszcsi-húzcsi-faszcsi! Ilyen a pénteki erdei meating feeling, még mielőtt egy háeres csaj jólszituált fogsorával lyukasztanék a magneto-kártyán. Aztán úgy rontok ki a mesterséges levegőből a mérgezettbe, mint leleplezett molylepke előröppenőben a szegedi fűszerpaprika gasztronómiai kavalkádjából: porosan és pihegve a csöppet sem szégyentől … ő mindent megtett miközben ott sem volt. De a szúrós tekintetek pislogása élesen hasító tapsolásként hatol az intermezzo-szféra játékába, s miden verejték, minden lihegéssel teli homloktörlés teljesen nyilvánvaló egyértelműség a közönség számára: masem-szartsem csináltam.
„Bosszantó látni a verejtékcseppeket, a túlzottan kidagadó ereket. A teljesítményhez vezető út - magánügy.”
