Pillanat
2009. január 29. írta: ..::eGo::..

Pillanat

Kopott padláslépcsőn nyomok csoszognak lassan felfelé. Nyikorgó csapóajtó vágódik a gerendákon elnyúló lécekhez. Felszusszan a régi por, útra kel a törött cserepek alatt beosonó napsugárban. Lassan kavarog, elnyújtózva élvezi szabadsága múló pillanatát, hogy megpihenjen egy lehangolt zongorán. Billentyűire a képzelet ujjbegyei festik rá hangjegyekként egy fájó emlék dallamát. Apró kalapácsok érintik a remegő húrokat, hogy mint neuronok ezrein, végigfusson rajtuk az indulat. Egy halk sikolyt adva ki, mit fogva tart a pillanat ... a múltban, amikor egy egész világ omlott össze.

A bejegyzés trackback címe:

https://muszajdzseki.blog.hu/api/trackback/id/tr212337889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.