Íróvá válni, avagy hogyan kezdtem írni
2010. október 20. írta: ..::eGo::..

Íróvá válni, avagy hogyan kezdtem írni

Tanulmányaim során több tanárhoz és több szemlélethez is szerencsém volt, ám ez mindig is megrekedt a pusztán nyelvtani boncolgatásnál, ami - mondanom sem kell -, hamarabb okozott kiábrándultságot, mint sem örömöt vagy élvezetet az irodalmi művek iránt: ez az irodalom, szavak és szabályok?

Utolsó gimnáziumi éveimre azonban egy olyan tanár vett át minket, aki mindezt fenekestől felforgatta: kinyitott előttem egy olyan ablakot, egy olyan színpadi kelléktárat, ami úgy színesítette ki számomra az irodalom művészetét, mint ahogy a vadvirágok öntik el tavasszal a rétet; káprázatos volt.

Ráébresztett, hogy nem kell vaskos köteteket írni ahhoz, hogy mindent elmondhassak, hogy felrúghatom a szabályokat, mert a vulgáris és a fertő is művészet, hogy annak, amit alkotunk, lelke van, beszél hozzánk, és csak az alkotó mondhatja meg, hogy mindaz, ami a papíron ott áll, nyelvtanilag helyes vagy helytelen.

Nos, azóta tudom, attól, hogy újra írom Petőfit, Andersent vagy bármelyik, hétköznapi ember által is ismert szerző munkásságát, még nem leszek tollforgató, még nem leszek figyelemfelkeltő, még nem leszek én, EGYÉN.

Nehéz, nagyon nehéz kiforrnia a személyiségnek, amit ezekbe az alkotásokba próbálunk belegyömöszölni és átadni megannyi olvasatként mindenkinek úgy, hogy magáévá tudja tenni. Kiváltképp akkor nehéz, amikor kevesek által becsült irodalmi eszközökkel tesszük ezt.

Az én eszközöm az irónia, a fekete humor, a metafora különös játéka, a lelki tépődés és a filozófia, csattanós szösszenetekbe gyúrva, mindenkinek hagyva valamit a levegőben; egy ajándékot - remélve, hogy valahányszor kibontva mindig rejteni fog magában egy újat.

Így jutottam az önmegvalósítás ezen formájához. Eszközeimet tekintve keveseknek nyújt élvezetet a belőlem csippenthető darabka ... minden bizonnyal ezért kapok kevés, irodalmilag figyelembe vehető kritikát, így nem is tudom igazán a palettán hova helyezni magam.

A bejegyzés trackback címe:

https://muszajdzseki.blog.hu/api/trackback/id/tr542412147

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pingwin · http://pingwin.blog.hu 2012.01.12. 14:42:21

kapitány, kapitányom

attól, hogy unalomig ismert fárzisokat tép szét az ember újra, egyéniség lesz, mindenki más, csak talán a kifejezési eszköztára nem jutott még el odáig

ezen a szinten van, nem minden ok nélkül, tanul

aztán tovább lép

..::eGo::.. 2012.01.13. 10:52:03

@pingwin: akikre gondolok, azoknál nincs változás, és még rajtam is van merszük számon kérni, hogy miért nem páros vagy bokor rímben írok, miért nem így meg úgy írok, és ez a gondolatfuttatás ugyan miért nem vers, mert ő annak látja ... és szerintem igenis közhelyes agyonismétlés, ragaszkodás egy adott formalitáshoz ragaszkodni, mert nekik CSAK az az irodalom

pingwin · http://pingwin.blog.hu 2012.01.13. 13:55:52

akkor örüljenek annak, hogy az irodalom, te meg örülj annak, hogy ők annak örülnek

bármit is írsz nem fog mindenkinek tetszeni, és ez tök jó, hogy így van

nem 'kell' a megfelelési kényszer, a művészet értelmezésemben az önkifejezés