Tudod, az a helyzet a kurva élettel, hogy nem lehet csak nézni, ahogy telik ... részt kell benne venni. Mint egy kibaszott színpadi játék ... nincs oldalpáholy, nincs függönyszéle, de még súgólyuk sem, ahol szánalmas emberi létek szócsöve lehetnél ... csak a tribün, a rivalda, a fények.
Az élet egy nagy játék ... szokott hangzani a bölcseleti-klisé ... és valóban, nagyérdemű előtt dramatizálunk boldogságunk illimitált illumináltságáról, elégedettségük esszenciájáról ... a csillogás, a glitter, vagy inkább a gletter - a mindent szeplőtlenre simító.
A valóság pedig az, amit bármivel képesek vagyunk elferdíteni azért, hogy mindenki hangos ováció közepett fejezze ki elégedettségét irántunk. A valóság az, hogy minden színjátékra van időnk, csak arra nem, amit csinálni szeretnénk, amik valójában lennénk vagy lehetnénk ... csak arra nincs, ami a valóság lenne.
