Suhogás:
ennyi
a külvilág ölelésed alatt;
csillagpor-hullás,
ahogy az idő mellettünk halad.
Némán hamvad
a pillanat,
mint cseresznyefa virága,
sóhajod
forrósága hordja
szirmait nyakamba.
Egy káprázatban állok veled ... talán hógömb lehet?!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://muszajdzseki.blog.hu/api/trackback/id/tr6213567719
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.