Úgy járja át agyamat a semmi gondolata, mint a körfolyosós ház udvarába tévedt megrémült szél: süvít ... mint a langymeleg üveg sör, amit idegpályára küldök a testem körül: zsibbaszt ... mint a zsírosan csattanó pofon, amit a nyári forróság ken az arcomra: izzaszt ... mint a légmentesen záró tömegközlekedési-edényben utazó önmagam társasága: fojtogat ... mint fülledt éjszakában a töményen nyargaló vattapónik hada: bágyaszt ... mint puha vánkossal bélelt hintaszék ringató ölelése: altat; a nagy büdös semmi.
