Mit is mondtam? Jah, igen, megvan … egy valamire való, értelmes elme számára teljesen természetes elgondolkodni a halálon: milyen lesz, fájni fog, létezik utána valami? Nagyjából ezen a ponton fogalmazódik meg a reinkarnáció lehetősége, amikor is számba vesszük, mivé válhatnánk újdonsült életünk során. Én speciel nem szeretném, ha bárki is elrettentő mementóként rázogatna termosztátba zárva vagy kinevezne néhány, csak messziről szép büdöske táptalajának egy gilisztáktól hemzsegő, mély gödörben. Sokkal jobban szimpatizálok azzal a megközelítéssel, hogy pőrén döglök majd bele önző mód szeretett paplanomba, összecsomagolnak a szakemberek, mint lomtalanításkor kapcában rekedt nyüveket, kivonszolnak egy csendes, csanta mentes árokpartra, ahol méltóságteljes hórukk keretében kipenderítenek a nagyvilágba - hátha
én leszek Moly Emília, akit szemtanúk szerint a bársonyfüggönyön láttak utoljára.