Ahol a nap és a hold vöröslő csókot vált, ott új idők szelét nyeli le a tengerek istene - ez Boszporusz. Fülledt éj után felhőként dagadó vitorlák légies erőket szelídítenek meg; keleti fényt simogatóvá téve a müezzin hívogató énekében. Szűk utcák fűszeres porában szárnyal végig a gondolat, s betérve a hamami homályba gőzként ölt testet a lélek. Márványos forróság a kiterül-megfeszült bőr alatt, tisztulni vágyik az idilli pillanat - lágy tajtékú hullámok moraja mossa fel az álmokat.
