Haldokoltam a tudattól, amikor negédes tekintetemet csak pajszer segítségével tudtam betessékelni a gyorskapu grandiózus fesztávolságán – jahj a büszkeségem, mekkora király vagyok, istenem; a sok ostoba, hogy hajbókol, hogy szalutál, akurvaéletbe, mekkora király vagyok, istenem.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
