Rémisztő a gondolatok áradata; ezernyi késként tör lelkem felé, darabokra szaggatva érzéseim. Fájdalmas az elillanás, ahogy egyre őrültebb keseredettséggel kapkodok ...

Láthatóan izzik közöttünk a levegő - van pár közös gyógyszerünk ...

Utálatos egy dolog, amikor az ember annyira kívánós, hogy felzabálna minden ehetőt maga körül, de ahogy torkossága áldozatát keresi, rájön, semmit sem kíván ...

Hallgatom, s hagyom, hogy a forró vérhez érő rideg penge sercegve évekké gyűrűzzön a karon.

Az érzés, hogy üres vagy, nem több egy elhagyatott szobánál, amiben visszhangzik, hogy mindenedtől megfosztva magadra maradtál. Minden halknak hitt lépted és sóhajod ...