Ha tudnád, milyen dühös vagyok az emberekre, az egész elbaszott, bűzlő-mocsárként rohadó világra. Két kézzel tapsolnám porrá a Földet minden rajta élővel ...
Fényévekre
Elvakít a külvárosi idegen sötétség, vértől vöröslő szemmel misztikus lényként látom a csillagokkal teli eget. Felgyorsult körülöttem a világ, s ha salakból ...
Szerető
Néha meghasad a haldokló ég alja, vöröslő cipzár fut végig rajta, mint varosodó szívemen a fájdalmak helye. Éjszaka - hullámzó érzelmek vad tengere, ha csak egy ...
Példakép
Ez a világ tele van jelentéktelen emberekkel. Üres fejű média-zombik lézengenek a szélrózsa minden irányában. És akkor, bekerül egy parányi porszem a gépezetbe, ami ...