Papírhajó
2011. április 28. írta: ..::eGo::..

Papírhajó

Kitömi lényemet a gondolat: a boldogság csupán tünet, s letargia az állapot. Széthulló világom súlyos kövekként egy lassan elúszó papírhajóra gurul. Hagyom, hadd sodorja magával a felkavaró érzés, hogy már ismerem a véget. Apránként megtisztulok minden rám rakódott szennytől, ahogy az elvonuló árban tétován bokáig utána gázolok. Csendesen, mert megértettem végre, hogy ami egyszer eltört, az törött is marad, hiába ragasztgatják.

My_Paper_Boat_Wallpaper_by_sharkowskixchaos.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://muszajdzseki.blog.hu/api/trackback/id/tr52863097

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mandragoria (törölt) 2011.05.01. 18:18:53

Lehet tettetni, hogy nem is törött, vagy hogy csak egy kicsit az. A mekis kaját is megeszik az emberek, pedig tudják, hogy miből van, illetve hogy miből nem. Hülye példa, de hirtelen ez jutott eszembe.
Voltam már ilyen helyzetben. De csak magamnak ártottam volna, ha bizonygatom, hogy az eltört dolog törött is marad és hiábavaló mindennemű tett.
A boldogság tünet? Még nem fertőzödtem meg.
Én arra jöttem rá, hogy nem szabad vasfoggal ragaszkodni a saját magunk felállította eszmékhez, addig legalábbis nem, amíg valaki kívülálló nem ad róla bizonyságot.

..::eGo::.. 2011.05.05. 22:48:32

Tudod, azóta is a soraidon gondolkozom, amióta elolvastam és még mindig nem tudok megfelelő választ adni rá. Azt hiszem igazad van, és a fő problémám nem is az, hogy törött-e vagy sem, hanem inkább meguntam, hogy folyton repedezik-töredezik és már inkább menekülök belőle. Manapság nem nagyon értem, miért nincs egy jó napom, miért kell mindig elbaszódnia valami roppant hülyeség miatt és nekem ezt miért kell elfogadnom, megértenem és eltűrnöm ... nem akarom ezt így tovább.

Mandragoria (törölt) 2011.05.12. 21:04:41

Megunni valamit. Na igen, ez nálam is gyakran felbukkanó probléma.
Az, hogy miért is kell... Az egy roppant érdekes kérdés. De erre csak te adhatsz választ. Viszont előbb-utóbb nem is lesz így tovább. Bekerülsz egy új helyre, más suli, új albérlet/kolesz, vagy másik szint, vagy egy új munkahely. És akkor lehet elölről kezdeni mindent, és akkor tudod úgy csinálni, hogy legyen egy jó napod. Persze itt is felmerül a dolog, hogy az örökös változtatásba nem unja-e bele magát az ember...
Egyébként igazán örülök, ha olyat sikerült írnom, amin elgondolkodtál. :)
(most veszem észre, Tape Underground... :) nem láttam még embert, aki ismerné őket, vagyis aki kipostolja őket. illetve egy másik blogról tájékozódtam róluk én is, azóta szeretem őket, de onnantól fogva sehol semmi név. csak most itt.)

..::eGo::.. 2011.05.13. 06:30:36

A változás jó, a változás hozza a fejlődést, még akkor is, ha a "történelem" valóban ismétli önmagát; még akkor is mindig van valami, mindig van valahogy. De amikor bizonyos dolgok mókuskerékké, folytonos csalódássá, beletörődéssé és lemondássá válnak, az nem tartható fenn örökké, még akkor sem, ha kiutat jelentő változás nem lesz sem egyszerű, sem kellemes.

..::eGo::.. 2011.05.13. 06:33:34

Jah, Tape Underground :) Nekem fogalmam sincs már, hol találkoztam először velük, de talán az MR2 zenei listáján. Egyébként nagyon szeretem a hasonló stílusú zenéket.
süti beállítások módosítása