Úgy járja át agyamat a semmi gondolata, mint a körfolyosós ház udvarába tévedt megrémült szél: süvít ... mint a langymeleg üveg sör, amit idegpályára küldök a ...

Mint istenfelettire egonizált alak, némaság leplébe burkolózva lépkedek köztetek, s nyomomban pernyévé hamvadó indaként bomolnak az állatiasságot körülvevő ...

Paradicsomos mártásban érlelt papírra diktálni magamat egy babzsákos gangon ülve csak leemelő nihil, képtelenségbe fülled tőle agyam: szúnyogok lágy ölére ...

Lennék démon álmaid ködben úszó révész hajóján, éjsötétből szemed fényébe kúszó csuklyás égi-szökevény, a magával-ragadó. S te lennél-e ujjaimon függő, ...

Mi eGonk, aki a blog.hu-n irkálsz, szenteltessék meg a te kezed, jöjjön le a te írásod, amint az interneten, úgy az újságokban is; mindennapi ihleted írd meg nekünk ...